Fedezd fel az eltartási szerződés részleteit, kockázatait, és hasznos tanácsokat! Tudj meg mindent most!
Hogyan kössünk eltartási szerződést?
Az eltartási szerződés napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bír. Az elöregedő társadalom következtében gyakran előfordul, hogy az idősek egyedül maradnak, és csak szerződéses úton tudják biztosítani maguknak az ellátást és gondoskodást. Ebben a cikkben bemutatjuk az eltartási szerződés főbb jellemzőit, kockázatait és hasznos tanácsokat adunk a megkötéséhez.
Az eltartási szerződés fogalma
Az eltartási szerződés lényege, hogy az idősek valamely örökségért cserébe szerződést kötnek egy családtagjukkal vagy közeli ismerősükkel, aki vállalja a gondozásukat. A jog ezt a szerződést szerencseszerződésnek nevezi, ami arra utal, hogy a szerződés tartama előre nem határozható meg, hiszen az eltartott haláláig tart. Fontos, hogy a szerződés részletesen, mindenre kiterjedően védje mindkét fél érdekeit.
Az eltartási szerződés formái
Az eltartási szerződésnek két fő formája van: a tartási szerződés és az életjáradéki szerződés. A tartási szerződés lényege a személyes gondoskodás, amely magába foglalja a lakhatás biztosítását, élelmezést, ruházatot, gondozást, betegápolást és gyógyíttatást, valamint halál esetén az illő eltemettetést. Az életjáradéki szerződés esetében az eltartó havi pénzbeli juttatást (járadékot) nyújt az eltartott számára, aki általában valamilyen vagyontárgyat, például ingatlant ajánl fel cserébe.
Az eltartott jogai
Az eltartási szerződés megkötésekor az eltartó általában az eltartott ingatlanjának tulajdonjogát szerzi meg. Az eltartottnak azonban biztosítékra van szüksége, hogy az eltartó ne gondolja meg magát, és ne tehesse őt ki az otthonából. Ilyen biztosíték lehet a tartási jog bejegyzése az ingatlanra, amely jogvédelemmel jár az eltartott számára.
A szerződés módosítása
Az eltartási szerződés hosszú évekre szólhat, és ez idő alatt változások történhetnek mind a felek személyes viszonyaiban, mind anyagi körülményeikben. Ha a felek közötti viszony megromlik, lehetőség van a szerződés módosítására, amely történhet végleges jelleggel vagy átmeneti időre is. Az átalakítás akár életjáradéki szerződésre is vonatkozhat, ha az megfelel mindkét fél érdekeinek.
Szerencseszerződés kockázatai és érvénytelensége
Az eltartási szerződés egyik kockázata, hogy nem mindig lehet előre látni, hogy az eltartás arányban lesz-e az átadott vagyon értékével. Az örökösök gyakran megtámadják az örökhagyó által kötött szerződést, különösen akkor, ha az halála előtt nem sokkal köttetett. Az érvénytelenség megállapításának feltétele, hogy az eltartó tudott az eltartott közeli haláláról vagy biztos alappal következtethetett volna rá.
Hasznos tanácsok
Az eltartási szerződés megkötésekor fontos, hogy a felek részletesen szabályozzák a jogosultat megillető tartást. Kötelezettként érdemes pontos nyilvántartást vezetni az eltartásról, és megőrizni a költségeket igazoló számlákat. Ha tartásra jogosultak vagyunk, mindig kérjük a tartási jog bejegyzését, hogy biztosítékunk legyen. Ha úgy érezzük, hogy nem teljesítik a szerződés feltételeit, bírósághoz fordulhatunk a szerződés megszüntetéséért vagy módosításáért.
Az eltartási szerződés megfelelő megkötése és betartása mindkét fél számára előnyös lehet, ha a jogi részleteket alaposan tisztázzuk és biztosítékokat kérünk.
Rágalmazás: mikor tegyünk feljelentést?
A mindennapi élet során számos szituáció adódhat, amikor valakit olyan kijelentések sértenek, amelyek becsületén csorbát ejthetnek. Fontos azonban tisztázni, hogy mi minősül rágalmazásnak, és milyen lépések tehetők, ha valaki úgy érzi, hogy ilyen bűncselekmény áldozatává vált.
A rágalmazás és becsületsértés fogalma
A rágalmazás büntetőjogi kifejezés, amelyet a Büntető Törvénykönyv határoz meg. Rágalmazásról akkor beszélünk, ha valaki más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ valakiről. Például, ha valakiről azt állítjuk, hogy ellopta a pénzünket, de ez nem igaz, és több személy is hallja ezt, akkor rágalmazást követünk el.
Mikor tegyünk feljelentést?
Feljelentést akkor érdemes tenni, ha valaki nyilvánosan olyan kijelentéseket tett, amelyek becsületünket sértik, és azok valótlanok. Fontos tudni, hogy a rágalmazás vádja csak akkor áll meg, ha más személyek is hallották a kijelentéseket. Ha az állítás csak két ember között hangzik el, akkor nem valósul meg a társadalmi megbecsülés sérelme, így a rágalmazás sem.
A rágalmazás internetes fórumokon
A rágalmazás nemcsak szóban, hanem írásban is elkövethető, például internetes fórumokon, közösségi oldalakon vagy blogok komment szekciójában. Az ilyen esetekben a bizonyítás is könnyebb, mivel az írásos kijelentéseket lementhetjük, és később is felhasználhatjuk bizonyítékként. Fontos emlékezni arra, hogy a közösségi médiában tett kijelentések ugyanúgy nagy nyilvánosság előtt hangzanak el, mintha élőben több ember előtt mondtunk volna valamit.
Mi minősül rágalmazásnak?
Rágalmazásnak minősül például, ha állítjuk valakiről, hogy ellopott valamit, és ezt többen is hallják. Ha viszont csak általánosságban mondunk valamit, mint például „minden ügyvéd gazember”, az nem rágalmazás, mert nem egy konkrét személyre vonatkozik. Azonban, ha azt állítjuk, hogy egy konkrét ügyvéd valamilyen bűncselekményt követett el, akkor már rágalmazásról beszélhetünk.
Mit tegyünk, ha megrágalmaznak?
Ha úgy érezzük, hogy valaki megrágalmazott minket, mindenképpen konzultáljunk egy ügyvéddel. Az ügyvéd segíthet eldönteni, hogy valóban megvalósult-e a rágalmazás. Ezt követően magánvádas eljárást indíthatunk, amely során nekünk kell bizonyítanunk a bűncselekmény tényét. Az eljárást feljelentéssel indíthatjuk, amelyhez csatolnunk kell a bizonyítékokat, például hang- vagy videofelvételeket.
Sérelemdíj
Amennyiben becsületünket, jó hírnevünket sértik, polgári peres eljárásban sérelemdíjat is követelhetünk. Ez egy pénzbeli kártérítés, amelyet a személyiségi jogsértés miatt ítélhet meg a bíróság. A sérelemdíj mértékét a bíróság mérlegeléssel állapítja meg, figyelembe véve a jogsértés súlyát.
Következtetés
A rágalmazás komoly bűncselekmény, amelyért akár szabadságvesztést is kiszabhatnak. Fontos, hogy tisztában legyünk jogainkkal és lehetőségeinkkel, és szükség esetén kérjük ki egy szakértő ügyvéd tanácsát. Ne feledjük, hogy a bizonyítás terhe ránk hárul, így előzetesen mérlegeljük, hogy rendelkezünk-e elegendő bizonyítékkal a rágalmazás tényének alátámasztására.
